Iskolánk története

Bokodon is, ahogyan az országosan jellemző volt, az egyház alapított iskolát.Minden felekezet arra törekedett, hogy templomaik építése 
után saját iskolát alapítson.

Falunkban evangélikus egyházi élet 1628 óta van. "1910. A bokodi ág. hitv. ev. egyház, amennyiben hitelesnek 
lehet elfogadni Pusztai Márton itteni lelkésznek szóbeszéden alapuló, 1913-ból származó feljegyzését: 1628.-ik ében keletkezett." 
Az iskolájuk is azóta áll fenn.

A római katolikus gyülekezet 1778-ban alakult, s abban az évben létrehozták saját iskolájukat.

1792-ben szerveződött meg Bokodon a református egyház. Templomuk 1794-ben épült, az iskolájukat 1801-ben alapították.

Az evangélikus gyülekezetnek 1807-ben új iskolaház épült két tanteremmel, vályogfallal. A templomban lévő orgonát 1816-ban 
szerelték fel. A két tantermes iskolaépületre a későbbi időszakból is találunk utalást. Mégpedig NT. Smid Mihály esperes 
1871. június 27-ei jegyzőkönyvéből. 
" A bokodi iskolaépület úgy egészben, mint különösen a két tanterem a célnak teljesen megfelel."

Mindhárom felekezet iskolaépületéről van némi adatunk, mert Paraky Sándor állami iskolavezető 1948. december 28-án 
készített leírásokat, helyszíni rajzot.

A mai iskola első része 1910-ben épült.

Magyarországon 1948-ban államosították az iskolákat. A törvényeknek megfelelően jártak el Bokodon is. A következő utalást 
találtam erre vonatkozóan: " Ősszel az iskolák megnyitásával a hitoktatás is megkezdődött a most már állami iskolákban." 
Hivatalosan az államosítás 1950. január 19-én történt Bokodon.

1954-ben újabb változások történtek az iskolaépületben. A meglévő iskola kevésnek bizonyult a viszonylag nagy létszámú 
osztályok elhelyezésére.Így a régi iskola helyére a mostani 4 felsős terem épült. A tél kezdete előtt nem készült az új iskola, a tanítás 
emiatt szükségtantermekben folyt. Ezen szűk, levegőtlen, téglás padlózatú termek egészségtelenek, tanításra alkalmatlanok voltak. 
Az iskolapadok sem feleltek meg az egészségügyi követelményeknek. A tanítás két műszakban folyt: a katolikus templom 
mögötti műhelyben, a régi kultúrházban, illetve az un. Pataki-féle tanteremben. /Fő utca 19./

Különösen nehéz volt a kultúrotthon 2 tantermében az oktatás, mert az udvaron folyt a termény-betakarítás. A termek kicsik 
voltak, ezen kívül a belső teremben a tanítást többször megzavarták. Az egyik terem ráadásul a mozi vetítőkamrája volt,
így oda mások is bejárhattak.

1956. szeptember 1-jével használatba vették a 4 tantermes, új iskolát. Ezáltal a folyamatos oktatást 
megszűntették az egészségtelen szükségtantermekben. Ezt követően a két termet délutáni foglalkozásokra használták: 
úttörőfoglalkozásokat, szakköröket, korrepetálásokat, tanulószobát tartottak ott. A Pataki-féle szükségtanterem 
működött tanulószobaként, de az októberi események után a tulajdonos követelése miatt ki kellett üríteni.

Az oroszlányi hőerőmű megépítése /1958./, dolgozóik letelepedése nagy változást mind a falu, mind az 
iskola életében. Megnövekedett a tanulólétszám. Így csakhamar további 4 tanteremmel bővült az iskola. Megépült 
a két politechnikai műhely, s szépen alakult a sportudvar is. 1976/77-es tanévben megszűnt a kétműszakos tanítás, 
s megindult a szaktantermi oktatás.

A 80-as évek közepén a hagyományos falusi iskolából központifűtéses, vízvezetékes, neonvilágítással
felszerelt iskolát teremtett a nevelőtestület, a falu és az erőmű dolgozóinak példamutató összefogása.

Jelenleg 10 tanterem áll a tanulók rendelkezésére. Mindenki megelégedésére 1990-ben az iskolához 
hozzáépítettek egy óriási tornacsarnokot, amely megoldotta a testnevelésórák, és egyéb sportfoglalkozások
helyproblémáját. Az ebédlő fölé épült a számítástechnika oktatásához szükséges terem, valamint a könyvtár, 
mely nemcsak iskolai; hanem községi könyvtrár is.

1994. május 21-én vette fel a Bokodi Általános Iskola a Móra Ferenc nevet.